Amikor elhagynák a boltot, megjelenik egy finom dáma a testőrével. Filibert megtudakolja tőle, hogy hol lehet igazán drága szabóságot keresni. Esther Tevron kisasszony elmagyarázza neki, hogy hol a bolt. A bolt előtt még megtudakolják, hogy mit jelent a téren található két cégér. A krokodil a Tevron-ház címere, míg a daru a Hexum-házé. Gyakorlatilag ők a város urai. Ezután a kalandozók külön utakra indulnak.

Hórusz elmegy és keres egy fegyverkereskedést. Talál is egy törpöt, aki elad neki egy hosszúíjat és cserébe beveszi a rövid íját. Ezután mellé adja a Miku nevű törp kölyköt, aki elkíséri egy tökágyáshoz, ahol célba lövöldöznek az íjjal. Hórusz pajtizgat kicsit a sráccal és engedi, hogy ő is lőjön párat.

Balambér elmegy megkeresni a város katedrálisát. Meg is találja, ám a katedrális még épülőfélben van, Messarába ugyanis még nem ért el az Ige kellő hatékonysággal, mivel a város nemrég, saját jól felfogott érdekében csatlakozott a Sothomyri Birodalomhoz. A félkész épület mellett áll egy kis templom, ahol ott fekszik felravatalozva a bácsi, aki útközben elhunyt. Simonnak hívják, a temetésére pedig holnap kerül sor. Az épületből kimenve a helyi papba botlik, aki épp ételt oszt. Arthurnak hívják és külső jegyek alapján régebben a Sötétség paladinja volt. Balambér megtudakolja, kell-e neki valami, ő pedig elmondja, hogy nem igazán érkezik kő a bányákból, mióta az utat építik Vasasszony felé. Ezután meglátogatja a varázslótornyot, amin nem talál bejáratot, fent is csak egy kis ablakot lát. Tudakozódik a helyiektől, de csak egymásnak ellentmondó mendemondákra bukkan. Egy nénitől megtudja, hogy negyven éve bandaháború dúlt a helyi nagyhatalmú családok közt, amelyet aztán az Angyal tett rendbe egy zsoldokompánia révén. Ezt követően alapították meg a városőrséget és hozták a szigorú fegyverviselési szabályokat.

Filibert eközben elmegy a szabóságba és leadja rendelését egy tükörre és csiricsáré ruhákra - lehetőleg minél  több csipkével és rejtett zsebekkel. Táncos Matilda, a félszerzet szabó és négy segítője (feltehetőleg kiházasítandó rokonai?) készségesen teljesítik kívánságait a Lencsés név hallatán; még pitét is hoznak neki. A tükörbe bámulva látja, hogy az orkok rávarrták a síró Liliánát, akinek könnyei a hajójuk nevét viseli. Megtudja továbbá, hogy a város ünnepségre készül, mivel Tevron úrnak néhány napon belül lesz az ötvenötödik születésnapja. Pletyka szintjén kiderül számára az is, hogy a déli erdőkben állítólag vademberek élnek, a varázslótoronyba a város alatti csatornahálózaton keresztül próbálnak bejutni a kalandozók, ám általában az életükkel fizetnek az ilyen próbálkozásokért.

A kompánia tagjai visszatérnek a Varázsló Süvegébe, hogy megbeszéljék a hallottakat, amikor is udvariatlan füttyszóval félbeszakítja őket egy Rollax nevű aasimar, akire eddig mindenki csak az Angyalként hivatkozott. Balambér ezen meg is sértődik és nem megy oda hozzá. Filibert és Hórusz megtudja, hogy emberek tűnnek el az északi fűrészmalmokból, aminek utána lehetne nézni. Hórusz elutasító és felmegy a szobájába, amin azt látja, hogy átkutatták. Aztán van egy halovány próbálkozása a gnómok kirablására is, de végül meghátrál. Eközben Filibert megígéri az Angyalnak, hogy megtárgyalja társaival a küldetés lehetőségét.

A csapat ezután felkerekedik, hogy felkeressék az erdő druidakörét. Visszamennek a Liliána könnyére, hogy hajót kérjenek az Arany-folyó mocsaras szigetein való manőverezéshez. Baruch kapitány épp a Nagymesterrel sakkozik, aki hasonló ruhát visel, mint Esther Tevron kisasszony testőre. Elirányítják őket egy csónakoshoz, aki vállalja, hogy elviszi őket. A szigetek közé érve homokpadra feküdt hajóroncsot látnak. Partra szállnak az erdő mellett. Hórusz figyelmezteti Balambért, hogy itt úgy viselkedjen, ahogy a templomban is kell. Elindulnak egyre beljebb az erdőbe, Hórusz felküld egy madarat is, hogy kémleljen körül.


Ahogy haladnak, egyszer csak óriási csigára bukkannak, ám nem bántják. Tovább haladva hatalmas vaddisznót találnak, amelyen gnóm lovagol. Kiderül számukra, hogy a druidák kémkedtek a baglyon keresztül Hórusz után, mert furcsa volt nekik a kis vegyes csapat, a csiga pedig próbatétel volt. Nem bántották, így méltónak bizonyultak a druidák figyelmére. Miközben mennek a vaddisznó nyomában, nem kerüli el a figyelmüket, hogy egyre többen és többen haladnak velük párhuzamosan: két gnóm dárdákkal és egy góliát valamiféle lapockacsontból készített fejszével. Elérnek egy tábort, ami a helyiek központjának tűnik, hatalmas sokadalom fogadja őket, akik a mindennapi teendőiket végzik míg gyerekeik játszanak. A vaddisznó átváltozik és kiderül, hogy ork nő volt vadalakban. A központi barlangból kilép egy idős ork, aki az erdő fődruidája. Beinvitálja hőseinket a barlangba.

A kikötőbe érve a csapat és a gnómok konfliktusba fut: három bandita kötözködik két orkkal. Balambér erélyes fellépése elüldözi a kikötői szutykot, majd elkísérik az orkokat a hajójukra. A Liliána könnye, amelynek orrát faragott sellő díszíti, pezseg az élettől. A legénység megközelítőleg két tucat orkból áll, a tivornya a fedélközben zajlik.

Hőseink vegyülnek az orkokkal: Rubek és Tupek vedelni kezd, ahogy Filibert is, aki zenéjével hamarosan a társaság középpontjába kerül. Balambér 3-dragon-ante-zni (kártyajáték) kezd az orkokkal és elmondja nekik, hogy szívesen megtanulna sárkánysakkozni, mire a kapitányhoz irányítják. Baruch kapitány, ránézésre ötven év körüli raszta ork, elkezdi sakkozni tanítani. Kiderül, hogy épp gyömbérsört szállítanak és hogy a Nagymesternek nevezett utassal szokott játszani, aki most nem tartózkodik a hajón, mivel egy tanítványát látogatja meg. De azután jön majd velük tovább. Hórusz pedig, míg Filibertet babaként dobálják, beszökik az egyik zárt ajtó mögé pók alakjában, ám miután megsérül, visszaváltozik aasimar alakjába. A Nagymester szobájában tartózkodik, ahol körülnézve kiderül számára, hogy egy szerzetes lehet az itt lakó. Talál egy könyvet is, amelyben az áll ajánlásként: „Öreg barátomnak - D. Tevron”. Miután kilopakodik a szobából, szintén szóba elegyedik a kapitánnyal azzal kapcsolatban, hogy lehet, hogy felszállna a hajóra, hogy elmenjen velük az északi törp szigetekre.


Amíg Filibertet az orkok elkezdik veszettül tetoválni, Hórusz jelzi, hogy indulna. Balambér felnyalábolja a gnómokat és kifelé veszik az irányt. A móló végéhez érve valami megsebzi az egyik gnóm arcát („Tupeket meglőtték!”). Balambér és Hórusz gyorsan realizálják, hogy itt bizony harc lesz. A korábbi zaklató banditák közül ketten visszatértek és élet-halál harc veszi kezdetét. A banditák eleste után Hórusz egy kulcsot talál az egyiknél, amelynek rendeltetését azonban nem ismeri. A gnómokat összeszedve visszaindulnak a Varázsló Süvegébe.

A kocsmába visszatérve felmennek a szobáikba. Hórusz a sajátjában talál egy rendkívül para kinézetű baglyot, ami ráhuhog, majd dél felé röppen.


Másnap, miután Tupek magához tér, Balambér meggyógyítja a sebét és még a másnaposságát is elmulasztja. A gnóm hálából fizet nekik és megígéri, hogy az egyházat is támogatja eztán. Filibert ork hölgykoszorúban érkezik meg reggel a kocsmába anélkül, hogy fogalma lenne róla, voltaképp milyen tetoválás is borítja be a testét. Filibert orkokat bérel, hogy kérdezősködjenek Egbert után. A kalandorok felkerekednek és elmennek a varázsboltba, amelyet a mélyszerzet (Addam) és a gnóm (Borbin) üzemeltet. A kínálat fontosabb dolgait jelenleg egy adamantin páncélzat, egy pávatoll és egy kígyófejes bot képezik. A pávatoll állítólag egykor egy nagy harcosé volt és a főtéren lévő varázslótoronyból esett ki. A kígyófejes botot, amely kígyóvá tud változni, pedig a déli erdőben találták, ahol állítólag druidakör van.

Hőseink megbeszélik, hogy szétválva városnézést tartanak a délelőtt folyamán.

Másnap felkelve a kalandozócsapat 2. szinten kezdi a játékot. Összetalálkoznak a karavánnal. Az éjjel szembejövő katonák egy része és a táborból való fegyveresek kísérik őket, akiktől megtudják, hogy az elhunyt bácsi a déltengeri háborúk veteránja volt. Filibert kibulizik egy nagyobb összeget jutalomképp Rubektől és Tupektől a láda visszaszerzéséért és megállapodnak arról is, hogy elkísérik őket Tamarel H'akat nagyúrhoz, ha gond adódna abból, hogy hiányos a ládika tartalma. A városkapu őrei (akik nem azonosak a hajnali őrökkel) pedig leadják az infót arról, hogy küldetésekért az "Angyal" nevű figurát kell keresniük A varázsló süvegéhez címzett fogadóban.

Rubek és Tupek Balambér kíséretében elmegy A varázsló süvegébe. Itt szobát foglalnak és a gnómok az esti találkozóig rendbe hozzák a budoárjukat. Balambér körbe tekint a fogadóban és sikerül beazonosítania egy háromfős aasimar társaságot. Azt feltételezi, hogy az Angyal is köztük lehet, azonban nem lép velük interakcióba.

Eközben Filibert és Hórusz útbaigazítást kérnek és megtudják, hogy a város főterén találni boltokat, a kikötő pedig afféle szürkezónaként funkcionál. Keresnek egy mészárost, a Rog nevű embert és eladják neki a katonaság lovait, a lószerszámtól pedig megszabadulnak. Ezután elmennek egy boltba, amely különféle ékszereket, dísztárgyakat és varázstárgyakat árul. A pultban kékbőrű mélyszerzet áll, a padlót egy gnóm söprögeti. A bolt árukészletét főként, nyakláncok, kupák és gyűrűk gazdagítják. A gnóm felbecsüli a gyűrűt, amelyet Hórusz még a kezetlen nemes szentjobbjáról ráncigált le és megalkusznak velük. A boltos jelzi, hogy lehetőség van varázstárgyak beszerzésére, amennyiben azokra volna igényük. Ezután ők is A varázsló süvege felé veszik az irányt.

Amikor ismét együtt vannak, elindulnak a kocsmából Rubek és Tupek társaságában a nagyúrhoz. A kikötőbe érve tünde gondolás vár rájuk, aki átviszi őket egy kicsiny szigetre, a nagyúr birtokára. A parton van még egy tünde is, feltűnően hasonlítanak egymásra - feltehetőleg rokonok. Bevezetik a társaságot a nagyúr étkezőjébe. Hamarosan csatlakozik hozzájuk Tamarel H'akat is, aki szintén tünde. A kalandozócsapat eleinte bizalmatlan, ám végül esznek-isznak. Kapnak kávét, Filibert jól fel is pörgeti magát, ami után pitét kér, Balambér pedig tejjel üti fel a kávét.

Közben a gnómok elmesélik, hogy mi történt a ládával és biztosítják H'akatot, hogy kárpótolni fogják az elveszett darabért. A nagyurat szórakoztatja a történet és a nyomozgatás izgalma és kér tőlük valamit Egberttől, hogy nyomkereső varázst olvasson rá. Emellett megállapodik a kalandozókkal arról, hogy segítenek élve kézre keríteni Egbertet. Sikerül vele lefordíttatniuk is a barlangból származó sylvan feliratot is, amelyben az áll: "A Hideg herceg birtoka - csatlakozz vagy menj el!". A nagyúr elmondja, hogy a Hideg herceg egy ark-tündér, és azt is a tudtukra adja, hogy nem gondolta volna, hogy a Déli Gránitoktól délre is találni olyan helyeket, amelyeket birtokának tekint. Az este végeztével szultánkenyeret szolgál fel levitálóvarázzsal, amitől még időleges életpontokat is kapnak. A két nem túl beszédes tünde - H'akat unoikaöccsei - kikísérik őket, a parton valamiféle gyorslefolyású szerencsejátékkal eldöntik, hogy ki szopjon a gondolával. A csapat éjjel kiszállt a kikötőben a gondolából - Filibert a kávé hatására az utat úszva tette meg.

A három kalandor kifaggatja a táborban Rubeket és Tupeket, akik elárulják, hogy Tamarel H’akat nagyúr megbízásából szállították a ládát. Az öregnénit kifaggatva viszont nem derül ki egyértelműen, hogy a bácsi miben halt meg, a néni nem tud semmit a testén lévő jelekről.

A kis csapat követni kezdi a rabló nyomait, ám nem érik utol. Útközben fényt látnak és kétoldalról lecsapnak rá, azonban csak a ládát találják meg, amely világít. Átnézve egy katalógusra bukkannak, amelyben az egyes kártyácskák különféle anyagokból készültek és mindegyiken más-más nyelvű szöveg olvasható. A mennybéli és a közös nyelvű szöveget összevetve kiderül, hogy mindegyiken ugyanaz a szöveg található, ami azonban nonszensz versike. A kártyák közül azonban hiányzik egy - a mélységi nyelvű.

Egbert nyomait megvizsgálva az látszik, hogy van vele egy macska is, ami a kalandozócsapat feltételezése szerint valamiféle famulusi szerepet tölthet be. Az erdőből ezt követően nyávogást hallanak, azonban hamarosan kiderül, hogy csak Filibert szopatta társait, hogy "éberen tartsa" (?) őket.

Továbbmenve egy útjelzőt találnak, amúgy Messarát nyugat felé mutatja, északnak egy kísértetjárta kastélyt jelez, déli irányba pedig katonai tábort, akik az utat építik tovább, Vasasszonyon túlra. Kettéválnak: Hórusz és Balambér követik Egbert nyomait, Filibert pedig a katonai tábor felé veszi az irányt, hogy lovakat szerezzen. Sikerül is egy, a császárné kényes ügyeiről fabrikált történettel lyukat beszélnie a táborparancsnok hasába, aki két lovat biztosít, illetve átadja az információt, miszerint dezertőrök banditáskodásra adták a fejüket. Mindeközben Balambér megpróbálkozik azzal, hogy hangosan felolvassa az egyik kártya szövegét a ládikából, azonban nem történik semmi. Filibert hamarosan utoléri társait és immár lóháton folytatják útjukat Egbert mögött. Hamarosan találkoznak egy másik csapat katonával, akik Messara felől érkeznek. Tőlük megtudják, hogy Egbert egy hamis történetet beadva kicsalt tőlük egy lovat és azon ment tovább Messara felé.

A városkapuhoz érkezve kifaggatják az őröket, hogy láttak-e egy embert macska társaságában, ők azonban csak egy mélyszerzetet engedtek be hajnalhasadtakor, holló kíséretében. A kalandorok azt gyanítják, hogy Egbert alakot váltott. Úgy döntenek, itt maradnak A kései utazóhoz címzett kocsmában és váltott őrségben kipihenik magukat. A kocsmáros meglepődik, hogy ilyenkor hogyhogy nem mennek be A varázsló süvegébe helyet foglalni, de azért ad szobát. Közben figyelik a kaput, hátha látják távozni Egbertet vagy a mélyszerzetet vagy esetleg megérkezni a karavánt.

Másnap a kompánia (Hórusz, Filibert és Balambér) elindul egy karavánnal Messarába. A kőgyűrűről és a vadászkürtről kiderül számukra, hogy varázserejű tárgyak. Útiköltségük tartalmazza az aznapi vacsorát is. Útközben megismerkednek a karaván többi tagjával. Abakuk, Mako és Egbert mellett velük utazik egy kis család, apa-anya-gyerekek a jobb élet reményében, egy idős házaspár és két gnóm régiségkereskedő. Filibert kiszedi a gnómokból, Rubekből és Tupekből, hogy megrendelésre visznek egy ládikót Messarába, majd leboltolja velük, hogy vigyék pónivontatta szekerükön és rájuk sóz némi réginek hazudott ruhát. (A pónit szintén Filibertnek hívják.) A déli pihenőnél Balambér imádságot vezérel, de csak egyetlen lelkes templomjáróra talál a nénike személyében. Nem sikerül semmi kideríteniük a sylvan feliratról. Azonban azt megtudják, hogy az úttól északra, a Déli Gránitokban található a népnyelv szerint egy mennyekbe vezető lépcső.


Balambér és Hórusz megbeszélik életük történetét. Balambér elmeséli, hogy talált gyermek, akit sothomyri embercsalád fogadott örökbe, az Orgonássy família, akik hosszú nemzedékek óta őröket adnak a városnak. Apja, Eugén törvénytiszteletre nevelte, anyja, Lavínia pedig empátiára. Filiberttel gyermekkoruk óta barátok és volt egy Cicus nevű kisegere. Őt is városőrnek szánták, ám rájött, hogy apja korrupt, így paladinnak állt. Mestere Félkarú Oleg, tanítója pedig Rúfusz atya volt. Képzése végén kapta meg nyakára a fény jelét.

Hórusz pedig ökológiai hadmérnök. Fiatalabb korában egy Szent Erdőben éltek a druida klánjával. Még a születése előtt ez a hely, egy erdő, nagy kiterjedésű szent hely volt, de betelepültek az emberek, és a közelben felépült egy város, több faluval, ami miatt az évtizedek alatt a szent erdő kicsivé zsugorodott. Ő már ennek a nagy múltú, de mára gyenge druida közösségnek a tagjaként nevelkedett, volt egy ork druida mestere, Anubisz Bishop. Amikor kitört a háború, a klán kapva az alkalmon segített egy hadúrnak elfoglalni a helyi várost, azzal a feltétellel hogy a várost megsemmísitik, és az erdő, a szent hely újra régi fényében pompázhat. Abban segítettek a hadúrnak, hogy a városfalba jó helyen hirtelen növényeket növesztettek, amik statikailag meggyengítették a falat, ami ezért beomlott, így az ostromló sereg könnyűszerrel leigázta a várost. Az emberek, a hadúr helyőrsége azonban nem adta fel a várost, ezért a druidák és a hadúr ottmaradt csapatai között kirobbant a harc, amiben megtizedelődött és elmenekült az ott élő lakosság és a helyőrség, de bosszúból felégették az egész erdőt és a szent helyet. A pár megmaradt druida szétszéledt, Hórusz pedig, mesterével együtt, mivel meggyűlölték a városokat és erődöket, beállt a hadúr ellenségeihez a háborúba és abból kezdett élni, hogy erődítményeket ostromoltak. Hórusz állatokkal beszélt a gyenge pontokról, növényekkel gyengítette a statikai pontokat, hogy a mágusok könnyen összedönthessenek falakat, kapukat, tornyokat. Indákat és fákat növesztett, hogy abból hidakat, létrákat és ostromtornyokat lehessen építeni. A háború persze az évek alatt kilátástalan küzdelemmé vált, a végére már inkább magukat próbálták megmenteni a nyomortól és a haláltól. Az egyik fosztogatás alkalmával a zsoldoscsapat egyik tagja valami összeszólalkozás miatt leszúrta mesterét. Mivel egyedül nem tudtam volna legyőzni őket, menekülnie kellett. Kicsit kiábrándult vándorként azóta keresi a régi klánja tagjait, vagy egy új nyugodt természeti helyet és a lehetőséget, hogy harcban jobban helyt tudjon állni. Azért utazik Messarába, hogy utána hajón északra menjen megkeresni a klán maradékát.

Az utazók megpihennek estére és elkészítik a táborhelyet és a vacsorát. Mako és Egbert fáért mennek, ám az ételosztásig csak Egbert tér vissza. Megtörténik az ételosztás és hogy, hogy nem, a jelenlévők többsége kidől. Csupán Hórusz és Filibert maradnak talpon, akik világító szempárt vélnek felfedezni a közeli bokorban. Különféle módokon megpróbálkoznak az állat távoltartásával, míg végül Filibertet hátulról megtámadják. Egbert valamiféle partidrog jellegű növénnyel megmérgezte a kondért, ezért dőlt ki mindenki és ő támadt rá Filibertre is. Hórusz és Filibert harcot kezdeményez, ám végül Egbert láthatatlanná válik és lelép a gnóm kereskedők ládikájával, amiben az előre kifizetett, értékes áru volt. A karaván ezután magához tér.


Ha mindez nem lenne elég, pár kezdő bandita is megzaklatja a karavánt, ám csakhamar pórul járnak. A ruhájukból az látszik, hogy a Birodalom dezertőrei. Az egyiküknek szilánkokra törik a térde, egy elmenekül, a többiek azonban fogságba esnek. Közben az is kiderül, hogy az idős házaspár hímnemű fele nem tért magához, a tetemén pedig betegségre - vagy vallatásra? - utaló keléseket találnak. Emellett Mako visszatér, aki elmondja, hogy Egbert parancsára elfutott a folyó torkolatáig és vissza, mivel nem tudott ellenállni a bűbájosságnak. A kalandozócsapat tagjai próbálják összerakni, hogy mi is történt és miért, majd úgy döntenek, hogy Egbert nyomába erednek - ha az még ki nem hűlt.

A kampány kezdetén a Sothomyri Birodalom déli részén járunk. Egy kora délután Orgonássy Balambér (1. szint, ork paladin) megérkezik a Vasasszony nevű kis faluba (térkép keleti része, középtájt). A település nem nagy vagy világhíres. Főterét meteorvasból készült, neolitnak tűnő asszonyszobor foglalja el, melynek eredetéről számos történet kering, amelyekben csupán annyi a közös, hogy emberemlékezet óta áll itt. A falu mellett egy villa található, amelynek kápolnája is van. A kocsma-szatócsbolt-panzióba (amelyet egy Timon nevű góliát üzemeltet) betérve rábukkan gyermekkori jóbarátjára, a szemüveges, de jóképű Lencsés Filibertre (1. szint, félszerzet bárd), aki dudája felett hortyog. Felébreszti a másnapos bárdot és megreggeliznek. Közben megérkezik egy karavánnal a vörös bőrű Hórusz Dürrenmatt (1. szint, asimaar druida), aki szintén ételt rendel és sátrat ver az egység udvarán. A karakterek midegyikének célja, hogy eljussanak a nyugatra fekvő kikötővárosba, Messarába.

 
A reggelit fontos esemény szakítja félbe. A villában tanyázó nemes fiatalok érkeznek a közeli erdő felől lóhalálában, sérült barátjukat támogatva. Az ifjonc egyik keze hiányzik, gyógyítóért kiáltanak. Balambér odalép és begyógyítja a csonkot. Kiderül, hogy vadkanvadászatra indultak, amely balul sült el, mivel a vad nem disznónak bizonyult, hanem valami másvilági förmedvénynek, amely megölte az üldöző lovát és leharapta barátjuk kezét, aki azonban benne hagyta ezüstözött tőrét. A fiatalok 20 aranyat ajánlanak a lény levadászásáért. A kalandozók úgy döntenek vállalják a megpróbáltatást. Filibert ódákat zeng Balambérról, Hórusz kíváncsi, hogy hallott-e már róla, azonban csak egy mélyszerzet mágust ismer ezen a néven.

Hórusz, mint nyomkereső működik a kaland kezdetén, a vérnyomot követve megbeszélik Balambérral vallási nézeteiket. A helyszínre érve eléjük tárul a lótetem, amelyet Hórusz vizsgálat alá vesz. Balambér közben őrt áll, Filibert pedig a lába közt bujkál. Hamarosan panaszos üvöltést hallanak a közeli barlang felől. Filibert menekülőre fogja, Hórusz és Balambér pedig beállnak a barlang szájába.



A barlangba lépve rá is akadnak a förmedvényre, ám nem tudják megállapítani, hogy vajon mi lehet a bácsiarcú farkasdisznó, azt azonban látják, hogy itt harc nélkül nem ússzák meg. Így Hórusz növényeket növesztve a lény lába alá, megpróbálja lekötözni azt, azonban nem sikerül és az állat légiesen lépkedve odalép hozzájuk. Közben Filibert is követi a társaságot a barlangba. Ütésváltások, levegőkaszálások, sérülések és gyógyulások követik egymást, mire Filibert átslisszanva a lény lábai közt rádöbben, hogy közönséges fegyver nem sebzi a mikuláspofát. Végül Balambér sikeresen végez vele az isteni odabaszás képességével.

Filibert rájön, hogy az ezüst sebezte a lényt. Levágják a fejét bizonyítékul, kibelezik, így ráakadnak egy smaragd-ezüst gyűrűre és egy kőből készült gyűrűre. A barlangba beljebb lépve egy oszlopos képződményen ismeretlen nyelvű, ismétlődő feliratra bukkannak, amelyet Hórusz lemásol. A nyeregtáskából még némi pénz kerül elő és egy varázserejű vadászkürt kerül elő.

Visszafelé kifaggatják Filibertet a vas asszonyszoborról. A faluba érve a kocsmában a bárd elregéli hőstettüket és kapnak sört, Balambér azonban kecsketejet kér helyette. Timon vendégül látja a kalandozókat. Hórusz közben ráakad a Messarába induló karavánra és vezetőjükkel megtárgyalja a másnap reggeli utazás részleteit. A kompánia tagjai az Abakuk nevű mélyszerzet, a Mako nevű góliát (Timon rokona) és az Egbert nevű ember. Közben Filibert elmeséli, hogy kibukott az egyetemről és felcsapott kocsmatúrázó bárdnak, hogy ne kelljen megörökölnie apja gyarmatáru-nagykereskedését.

A kalandorok elindulnak a villába, Balambér és Hórusz összeszólalkoznak azon, hogy visszaadásra kerüljenek-e a gyűrűk. A fiatal nemesek kifizetik őket, végül nem kérik vissza a gyűrűket annak fejében, ha azt kamuzhatják szerte a vidéken, hogy ők végeztek a bácsidisznófarkassal. Miután érdeklődnak a feliratról, az egyik ifjonc annyi információt tud adni, hogy sylvan nyelven van ez írva, de ő meg nem szólal rajta.

A fogadó felé visszaúton Balambér felhúzza a kőgyűrűt és a kalandozók megbeszélik, hogy együtt mozognak Messara felé a másnapi karavánnal.

Üdv Néked, Utazó / Kalandozó / Kereskedő / Bevándorló / Menekült! (A megfelelő aláhúzandó.)

Név:............................................................
Születés helye, ideje:.................................
Anyja neve:................................................
Igazolványszám:........................................

Mindkét Isten hozott Sothomyrban, az ismert világegyetem legdicsőbb és leghatalmasabb birodalmában! Bármi is legyen itt a célod, tartsd eszedben, hogy törvényeinket és kultúránkat tiszteletben szükségeltetik tartani, mivel ez minden egyes polgár érdeke. Amennyiben idegen hatalom szolgálatában állsz, rettegj!

Kelt:......................................
Az olvasottakat tudomásul vettem és elfogadom (aláírás):................................................

Az Örök Császár fénye ragyogjon Rád mindenkor, mindenhol!
(A kitöltést követően a megfelelő szervnek benyújtandó elbírálás céljából.)