14. kaland
Filibert, Hórusz és Gyula a szörnybácsival vívott csata után megérkeznek a druidák szigetére. Hórusz figyelmezteti Gyulát, hogy rendesen viselkedjen. Az erdő túlontúl csendes. Hőseink találkoznak a furcsa bagollyal és ork alakjában ott van a korábban vadkanként látott druida is, aki csendre inti őket. Egy fagyökerek által körülhatárolt üreghez vezetik őket, odabent szárított növények, gombák lógnak. Közlik velük, hogy nem mostanra, hanem csak estére várták őket. Hórusz elmagyarázza, hogy két bajtársát menekítette át, mivel a városban nincsenek biztonságban. A druidák elárulják, hogy frakciókra szakadtak és estig ki ne jöjjenek innét. A gnóm druida elmegy Ondarhoz beszámolni az érkeztükről.
Ezután Hórusz és Filibert kifaggatják Gyulát, hogy ki ő és mit csinál voltaképpen. A gnóm virágnyelven elárulja, hogy orgazda. Erre Hórusz megpróbálja rávenni, hogy kerítse elő a Monti fivérek kulcsához tartozó zárat, Gyula azonban nem tudja, hol lehet a rejtekhelyük, majd pihennek. Este lopakodva hagyják el az üreget és elindulnak a partra.
Mindeközben Balambér elmegy Addamhoz és Borbinhoz, akik elmondják, hogy a Hórusz által eladott kürtöt megvették a Kisnagyemberek. Ezután felkeresi Corvus, Tevron nagyúr intézője, akivel elindulnak a villába. Demetrius egy titkos ajtón keresztül, csigalépcsőn barlangba vezeti Balambért. A barlang aljában tengervíz található. Csónakba ülnek és elhagyják a barlangot egy sziklahasadékon keresztül. Messara déli „talapzatánál” járnak és megérkeznek a druidák szigetére. A parton találkozik a társaság és Ondar is megérkezik.
Miközben a folyón folyásiránnyal szemben egy „fatörzs” úszik, a fődruida átöleli Tevront, és azt mondja: „A szemedet nagyapádtól örökölted.” Erre Gyula megjegyzést tesz a feltételezett nemi irányultságukra, ám csakhamar kiderül, hogy Demetrius nagyapja és Ondar testvérek voltak. A nagyúr visszaszolgáltatja a kígyós botot. Míg tart a nagy egymásra találás, megjelenik három farkas az erdő felől. Átalakulnak: ember, ork és mélyszerzet druidák, utóbbinak szárított növények lógnak a szarván, mindegyiküknek sárból és vérből kevert harci festék van az arcán. Vádaskodni kezdenek, leárulózzák Ondart és a botot követelik tőle, ami az egyik társuké volt.
Ezt Hórusz nem hagyja szó nélkül, így csatába keverednek a druidákkal. Közben a víz felől a krokodil szintén átalakul, míg Hórusz medvét idéz. A kalandozócsapat nyerésre áll, az egyik druida el is menekül, egy másik földre kerül. Ondar ekkor avatkozik a konfliktusba, mindenkit meggyógyít és szélnek ereszti a lázadó fiatal druidákat. A társaságnak kifejti, hogy most megtörtént egy erősebb kutyás morgás-tépelődés, így most rendben lesznek a dolgok egy darabig. A botra nem tart igény, így azt visszaadja Demetrius-nak.
A visszaúton Hórusz meggyőzi a nagyurat, hogy legalább birtokba hadd kapja meg a botot, hasznára lenne ugyanis északon a rőtsipkások ellen. Emellett sikerül meggyőznie Tevront, hogy pletykaszinten el kéne terjeszteni, hogy a Kisnagyemberek a sárkányon történt események felelősei. A hasadékhoz érve Balambér kürtszót hall.